Iskola története
Bronz borítású KISZ-napló 1961-63-ból
Iskolánk könyvtárának birtokában van egy KISZ-napló, melyet 1961. szeptember 1-jén kezdett meg a ma is élő Farnady Ernő tanár úr, mint tanácsadó, és Illés Csaba, mint KISZ-titkár.
Bevezetőjükben, a 3. oldalon meghatározták a naplóírás kettős célját: egyfelől rögzíteni kívánták az eseményeket, az iskola szervezeti életét és működését, másfelől segítséget szerettek volna nyújtani a későbbiekben helyükre lépő fiatalok számára. Nem mindenben automatikusan követendő példának tüntették fel magukat, hanem őszintén rámutattak arra, hogy eredményeik mellett hibáikból is tanulhat a jövendő nemzedék.
Sajnos, a napló vezetése 1963-ban abbamaradt ugyan, de céljukat most mégis elérték vele. „Újra felfedeztük”, és ennek folyamán rácsodálkoztunk arra a szilárd meggyőződésre, eltökéltségre, kemény küzdőszellemre, amelynek ideológiai háttere ugyan vitatható, de amely úgy, ahogyan a naplón keresztül az itteni tanuló ifjúság életében megnyilvánult: mindenképpen tiszteletre méltó.
Ugyanakkor hatvan év távlatából már történelmivé vált az a korszak, életforma, és a sok-sok, itt rögzített információ. Minden történelmi emlék felfedezése hordoz magában örömet, épp azáltal, amely szót a naplót megnyitó személyek is igen találóan alkalmaztak: „tükröződik” a múlt, jelen esetben a helyi diákélet a dokumentum lapjain keresztül, méghozzá nagyon is hitelesen.
Fátay (Fata) Ferenc és 2023-ban megtalált, fiatalkori alkotásai
Fata Ferenc Veszprémben született, születési évét 1888-ra és 1889-re is teszik.[1] A legvalószínűbb születési dátum 1888. április 17.[2]
1909-ben érettségizett Veszprémben, a Piarista (mai Lovassy László) Gimnáziumban.[3] Ugyanezen év őszén beiratkozott Budapesten a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolára, ahol 1913-ban végzett.[4]
Főiskolai éveinek szinte teljes hagyatéka iskolánkban[5] van (bár bizonyosan maradt olyan munkája a Magyar Képzőművészeti Egyetem birtokában, amely az 1912-es drezdai tanügyi kiállításon is szerepelt).[6]
2023 tavaszán találtam rá, az 1901 és 1990 között keletkezett kézirataink rendezése közben.
Tartalma 266 db, különböző méretű munka, 1909 és 1913 közötti alkotások:
- portrék (67)
- aktok, tanulmányok (51)
- képzőművészeti jellegű egyéb rajzok, tanulmányok, plakátok (76)
- iparművészeti jellegű rajzok, tervek (36)
- műszaki rajzok (36)
Az alkotások nagy része szénnel, vagy grafittal készült, de jó néhány akvarell, illetve temperával, krétával, valamint tussal készült mű is található közöttük.
Bővebben: Fátay (Fata) Ferenc és 2023-ban megtalált, fiatalkori alkotásai
Az iskola alapítása dokumentumokban
"… a közboldogság legbiztosabb
alapja az ifjú nemzedék tanítása
és növeltetése …."
(Jedlik Ányos)
Az első híradás:
Győri Hírlap: 1897. december 14. "Ipari Szakiskola Győrnek"
Az iskola története értesítőkben és évkönyvekben
Flórián Ambrus h. igazgató, vaskohó mérnök
Örvendetesen fejlődő iparoktatásunk népszerűségét és szükségszerűségét semmi sem bizonyítja jobban, mint hogy Győr szab. kir. város közönsége évek óta egy szakiskolának Győrött való létesítésén buzgólkodott.
Győr szab. kir. város közönségének ezen utánzásra méltó nemes buzgólkodása meddő nem maradt, mert kereskedelmi magas kormányunk jóakaratú támogatásával egy ipari szakiskolának Győrött való létesítését 1898. évben elvben kimondta.
Textilipari szakképzés az iskola falai között
A magyar textilipari oktatás fejlődését Trianon megállította. Elvesztettük a Késmárki Állami Szövőipari Szakiskolát és a Nagydisznódi Államilag Segélyezett Gyapjúszövőipari Szakiskolát.
A megmaradt kis területű Magyarországon a XX. század elején gomba módra szaporodtak a textilipari vállalatok. Ezek mindegyike külföldi érdekeltségű volt. A vállalatok vezetői között elvétve akadt magyar. A két iskola leválásával pedig egyáltalán nem volt Magyarországon textilipari oktatást folytató intézmény.