"A haza népisten, kit vall hű s hűtlen imádó;
Szájjal-szóval emez, s tiszteli tettel amaz."/Czuczor Gergely/
A XIX. század a klasszikus fizika kiteljesedésének a kora. A természet- tudományok óriási fejlődésnek indultak. Ezen korszak kiemelkedő egyénisége volt Jedlik Ányos, aki tanúja és formálója volt a természettudományok felvirágzásának.
A kísérleti fizika, ezen belül az elektromosságtan területén olyan maradandót alkotott, amely nemzetközi összehasonlításban is elismerésre méltó.
Felfedezéseinek, találmányainak száma 80 körül van. Ezeknek a részletes leírására, elemzésére, de még puszta felsorolására sem vállalkozhatok rövid írásomban. Néhány találmányáról szeretnék csak említést tenni, amelyekkel világszínvonalon oktatta a fizikát illetve mint kutató, társait is megelőzte.
Ilyen találmány például az osztógép, a dinamó, vagy a villámfeszítők. Továbbá megtekinthetsz egy képet a forgonyról és a szóda készítésének elvéről.
Befejezésül Eötvös Loránd majdnem 100 évvel ezelőtti gondolatait idézem. 1897 májusában mondta a Magyar Tudományos Akadémián Jedlik Ányos munkásságának méltatásakor. Olyan megállapításokat tartalmaz, amelyek most is megszívlelendők és követésre méltóak.
"Ma már kedvezőbbek tudományos viszonyaink, többen vagyunk, jobb iskolákban jobban készülhetünk elő, segédeszközökben gazdagabbak lettünk, s a nagyvilág tudományos intézeteivel is szorosabb kapcsolatba jutottunk, nekünk már könnyebb lehetne a haladás... De hiányzik nekünk, ami megvolt Jedliknek és társainak, az idő, melyet zavartalanul fordíthatnánk tudományos munkásságunkra... Pedig a tudomány, mint féltékeny kedves csak annak homlokára nyomja csókját, ki minden percét neki szenteli."
Póda László
tanár