"Szímő a kis falunk,
Szímő az otthonunk..."
(Szímő himnuszából)
A Vág melletti, Mátyusföld széli település május 26-án nagy fiát, Jedlik Ányost ünnepelte. Kétévente adják át a község által alapított, a szlovákiai magyar tudósok munkásságát elismerő Jedlik-díjat, egyben tudományos szimpóziumon méltatják a bencés szerzetes, tanár, tudós, feltaláló munkásságát.
Az ünnepség a Szent Márton-plébániatemplomban emlékmisével kezdődött, hiszen Jedlik a Szent Benedek-rend tagja volt. A szertartást Tóth István Konstantin, a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium igazgatója celebrálta. Szentbeszédének középpontjában Jedlik, az ember állt. Megemlékezett természetszeretetéről, tudományának a mindennapi élettel való kapcsolatáról, magyarságáról, jótékonykodásáról.
Ezt a követően a szolnoki Vivaldi Keresztény Kamarazenekar a névadó Négy évszak c. művét adta elő.
A koszorúzás a Szózat közös énekével kezdődött, aztán Bób János polgármester köszöntötte Jedlik Ányos tisztelőit és a rokonságából megjelenteket. Szólt arról, hogy a múlt hagyományait nemcsak őrizni kell, hanem a gyarapítani is. Büszke arra, hogy a falu jól sáfárkodik a település értékeivel. Ez elismerésekben is kifejeződik: "Az év faluja - 2017" országos versenyben II. helyezést értek el, sőt a település Európa-diplomát is nyert. Mindennek része Jedlik Ányos életművének ápolása, bemutatása, ébrentartása - kiállítással, rendezvényekkel és vetélkedőkkel. Beszédét így fejezte be: "A fa akkor erős és egészséges, ha nem szakad el gyökereitől, így van a nemzet is."
Szigeti László a Magyar Közösség Pártja nevében a tudományok népszerűsítésének a fontosságából indult ki, e téren is példaértékű a község tevékenysége és Jedlik munkássága. A tudományok művelésének olyan fontos feltételei vannak, mint az erős akarat, a kitartás, a bátorság, a tapasztalatszerzés apró munkája. Akkor is, ma is fontos szerepet játszott az idegennyelvűség; Jedlik négy nyelvet használt; magyart, németet, szlovákot; a tanítás nyelve pedig a latin volt. (1844-ben lett a magyar államnyelv.) A bencés eszmeiség, az Ora et labora! - kiegészülve a docete! (tanítsatok!) - hivatástudata vezette minden tevékenységében.
A koszorúzás a tisztelet és az emlékezés szép aktusa volt. A győri Jedlik Ányos Szakgimnázium koszorúját Módos Gábor igazgató, Élő Tamás igazgatóhelyettes és Varga Zsolt kollégiumigazgató helyezte el.
Módos Gábor igazgató, Élő Tamás igazgatóhelyettes, Varga Zsolt kollégiumigazgató
A szimpóziumot a Jedlik Házban Csáky Pál, az Európai Parlament képviselője, Szímő díszpolgára nyitotta meg. Kérdésfeltevéssel kezdte: Mi az, ami összekapcsolja az ünnepség résztvevőit? Válasza: Tiszteljük önmagunkat a széthulló világban; tiszteljük egymást, mert vannak közös értékeink, tiszteljük közös múltunkat, amelyre jövőt lehet építeni. Méltatta Szímőt, mert konok elkötelezettséggel példát mutat a Jedlik-értékek ápolásában, a tudomány megbecsülésében, országos értékeket mutat fel és képvisel.
Az ülés első előadója Gazda István volt, a Magyar Tudománytörténeti Intézet igazgatója. A bevezetésben megemlékezett a Jedlik Ányos Társaság 25 éves munkásságáról, Király Árpádról, az első főtitkárról, majd a tankönyvíró Jedlik Ányosról. Nyelvi feltétele is volt a tankönyvírásnak a 19. századi Magyarországon. Meg kellett teremteni a fizikai, kémiai, biológiai szaknyelvet, hiszen nem volt magyar terminológia a természettudományi fogalmak kifejezésére. 1844-ig nagyrészt az oktatás nyelve is, a tankönyvek nyelve is a latin volt. A Bugát Pál kezdeményezte tudományos nyelv megalkotásában Jedlik Ányos is tevékenyen részt vett. Kezdetben 16-24 lapos magyar nyelvű kiadványokban csak a követelményeket fogalmazta meg, majd egyes fizikai szakágakat kéziratban terjesztett tankönyvekben. Ilyenek: Víznyugtan (hidrosztatika), Fénytan, Hőtan. Nagy természettudományi rendszerezésének - Természettan elemei - csak I. kötete jelent meg Súlyos Testek' Természettana címen - "szöveg közé nyomtatott 384 fametszettel". (1850).
Dr. Antal Ildikó, a budapesti Elektrotechnikai Múzeum igazgatója a Jedlik Ányos munkásságához kapcsolódó restaurálási tevékenységet ismertette, hiszen a tudós, feltaláló gépeinek, mechanikus szerkezeteinek működés közben való bemutatása megeleveníti Jedlik korát, alkotó munkásságát. Nemcsak a forgony (elektromotor) és a dinamó (generátor) jelentős találmánya; úttörő tevékenységet folytatott a fénytanban, a hullámelméletekben és egyéb fizikai és technikai jelenségek vizsgálatában is. Antal Ildikó részletesen ismertette rácsosztógépének fejlesztési szakaszait és villamfeszítőjének, feszültségfokozó kondenzátortelepének a működését. Büszkeséggel említette, hogy Jedlik találmányaival határainkat is átlépte; rendszeres kapcsolata volt a bécsi és a berlini egyetem tudósaival, 1855-ben a párizsi ipari kiállításon elektromos telepével bronzérmet, 1873-ban pedig a bécsi világkiállításon csöves villamfeszítőjével haladási érmet nyert. Munkásságának tudományos elismerését jelentette, hogy Volta halálának 100. évfordulóján Comoban kiállították Jedlik dinamóját.
A tudományos ülés után került sor a Jedlik-díjak átadására.
Bób János polgármester ismertette a díj történetét: 1999-ben - éppen a győri Horváth Árpád A megkésett világhír c. könyvének ihletésére - született meg a gondolat: elismerésben kell részesíteni a ma élő, alkotó szlovákiai magyar tudósokat. Jedlik neve méltó lesz ehhez a szándékhoz. 2000-ben Jedlik Ányos születésének 200. évfordulóján már át is adták a Jedlik Ányos-díjakat. A 2018-ban díjazottak:
Bánki Gyula részesült a természettudományi Jedlik-díjban. A matematika és fizika szeretete vezette a Pozsonyi Műegyetem villamosmérnöki karára, majd a Budapesti Műszaki Egyetemre. Kutatási területe az atomok közötti erőhatások meghatározása. Egyetemi tanár, tankönyvek, jegyzetek szerzője, külön segíti az egyetemre kerülő magyar fiatalokat, közreműködik a "Tudok" verseny szervezésében, zsűrizésében.
A társadalomtudományok díjazottja Simon Attila, történész, történetíró, egyetemi tanár, a Selye János Egyetem tanszékvezető professzora. Sokat tesz a történettudomány népszerűsítéséért, bátran nyúl a közelmúlt történelmi kérdéseihez, mert "még sok mindent nem tudunk múltunkról."
Így emlékezett a szülőfalu Jedlik Ányosra; így idézte fel a múltat, hogy "konok elkötelezettséggel" a jövő számára őrizze, átmentse az elmúlt idők értékeit. Igaz a szímői refrén másik két sora is:
"Szímő, érted vagyunk,
Szímő el nem hagyunk." Így legyen!
Győr, 2018. május 28.
Baksa Péter