Fata Ferenc Veszprémben született, születési évét 1888-ra és 1889-re is teszik.[1] A legvalószínűbb születési dátum 1888. április 17.[2]
1909-ben érettségizett Veszprémben, a Piarista (mai Lovassy László) Gimnáziumban.[3] Ugyanezen év őszén beiratkozott Budapesten a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolára, ahol 1913-ban végzett.[4]
Főiskolai éveinek szinte teljes hagyatéka iskolánkban[5] van (bár bizonyosan maradt olyan munkája a Magyar Képzőművészeti Egyetem birtokában, amely az 1912-es drezdai tanügyi kiállításon is szerepelt).[6]
2023 tavaszán találtam rá, az 1901 és 1990 között keletkezett kézirataink rendezése közben.
Tartalma 266 db, különböző méretű munka, 1909 és 1913 közötti alkotások:
- portrék (67)
- aktok, tanulmányok (51)
- képzőművészeti jellegű egyéb rajzok, tanulmányok, plakátok (76)
- iparművészeti jellegű rajzok, tervek (36)
- műszaki rajzok (36)
Az alkotások nagy része szénnel, vagy grafittal készült, de jó néhány akvarell, illetve temperával, krétával, valamint tussal készült mű is található közöttük.
Többnyire B2, esetleg B3 mérethez közelítő ívekről van szó, de található itt megközelítően B1-es nagyságú plakát, többségük már erősen savas, illetve szélein rongált, szakadozott állapotban. Mivel egy szűk szekrénypolcon, szorosan egymás fölött helyezték el ezeket éveken át, a főleg szénnel készült rajzok némelyike a szomszédos lapra átnyomódott, illetve a szén néhol elkenődött, de még ilyen állapotban is megmutatkozott rajtuk az alkotó művészi ereje.
Szuggesztív erejű portréiról, tanulmányairól, illetve néhány egyéb, képző-, illetve iparművészeti jellegű alkotásáról álljon itt néhány fotó, ízelítőnek:
Fiatal évei, névváltozatai, korai oktatási tevékenysége
1913. november 1-től Kolozsváron tanított, ösztöndíjas tanárjelöltként.[7] Itt érte az első világháború kirobbanása.
1915 és 1918 között katonai tevékenységéről van adatunk, a veszprémi honvédek hadtörténete alapján. Eszerint 1915 januárjában vonult be, harcolt az orosz, majd ottani sebesüléséből történő felgyógyulása után az olasz fronton. Ott élte meg a háború végét, 1918 novemberében szerelt le Veszprémben, kitüntetésekkel.[8] 1917-es és 1918-as adat szerint ezen években veszprémi illetőségűként tartották nyilván a Magyar Rajztanárok és Rajztanítók Országos Egyesületének tagjaként. Az egyesületbe még 1916-ban, Kolozsvárról jelentkezett.[9]
1919-ben már iskolánkban, a Győri Fa- és Fémipari Szakiskolában tanított. Leszerelése után került ide,[10] olyan tanárként, akit eredeti állomáshelyéről (Kolozsvárról) elüldöztek.[11] Eközben rajzot oktatott a Győri Fiú Felsőkereskedelmi (a mai Baross) iskola diákjai számára 1922-ig. Erről 25. esztendei, jubileumi évkönyvük emlékezik meg. Itt még Fata Ferenc néven említik.[12]
Névváltozatai: Fata, majd később Fátay, emiatt egy ideig nem is tudtuk beazonosítani pontosan. Fata Ferencként szerepel: korai rajzain, illetve tanári „láttamozó” pecsétjén. Ugyancsak e néven emlegeti a Kisalföldi Művészeti Lexikon.[13] Fátayként tartotta meg emlékezetét iskolánk, illetve az innen kivált és azóta megszűnt Rejtő Sándor Textilipari Szakközépiskola.[14]
Iskolánk végbizonyítvány-másolatai és anyakönyvei szintén szolgálnak információkkal: 1933-ban Fata Ferenc aláírással szerepel,[15] 1938 után mindenütt Fátay.
Iskolai értesítőnk/évkönyvünk 1919 és 1928 között nem maradt fenn. Az 1928-29-es tanévben Fata, ez így marad az 1933-34-es évkönyvig. A legközelebbi elérhető évkönyv az 1936-37-es, ebben már Fátay. Herczegh Géza említett hadtörténeti munkája 1936-ban Fátay néven említi már, igaz, a pontosabb azonosítás kedvéért a „Fata” vezetéknév is ott szerepel, zárójelben. Ezen adatok szerint 1934 és 1936 között változott meg a neve.
A győri Városi Levéltár adatai voltak még segítségünkre, eszerint 1934 decemberében még Fata, 1935 decemberében már Fátay Ferenc néven írt alá a Győri Képző- és Iparművészeti Társulat pénzügyi irataiban.[16] A névváltoztatás legvalószínűbb esztendeje tehát 1935.
Hárs Ottó 1944. évi naplójában Fátay, és a szerző itt már csúfnévként említi a „Fata” szót.[17]
Mindkét néven említi Almási Tibor A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat 1919-1944 című munkájában.[18]
Az Archinform is két néven ismeri, pontos születési és halálozási dátummal, veszprémi születési hellyel.[19]
Családi viszonyairól részletesebben Szeghalmi Gyula művéből értesülhetünk, eszerint felesége Maróthy Irma, gyermekei: Tamás és Elvira.[20] A győri sírhelykeresőben két személy szerepel Fátay Ferencné néven, egyikük 1944-ben, másikuk 1988-ban hunyt el.[21] A sírnál készült fotón[22] látható a második feleség leánykori neve is: Horváth Ilona. Velük egy helyen nyugszik Fátay Ferenc lánya és veje. Fia, Fátay Tamás az V. parcellában díszsírhelyet kapott.[23]
A Győri Képző- és Iparművészeti Társulatban betöltött szerepe
Oktatói munkássága mellett tevékeny része volt a Győri Képző- és Iparművészeti Társulat megalapításában. Hármasban vetették fel a gondolatot fiatal művésztársaival, Szabó Alajossal és Békéssy Leóval,[24] és szorgos munkával meg is valósították elképzelésüket.
A Társulat 1919 szeptemberében alakult, általános célkitűzése az volt, hogy "a művészetet és az iparművészetet felkarolja, s a művészi ízlés nemesítésében irányítólag hasson". A cél érdekében kiállításokat rendeztek, műtárgyaikból sorsolást, szakmabeli munkák kiadását vállalták, oktató tevékenységet is folytattak; általában „a rendelkezésre álló eszközökkel mindenre vállalkoztak, amit a szép iránt való érzék és jóízlés fejlesztése és a képző- és iparművészet érdekében kívánatosnak tart."[25]
Állandó kapcsolattartás jellemezte őket a budapesti, sőt: külföldre szakadt magyar művészekkel, igyekeztek onnan hívni vendégeket, alkotókat a kiállításaikra, és az 1920-as, 30-as években ez többnyire sikeres is volt. Ezt Almási Tibor idézett munkái rendkívüli alapossággal bemutatják, és utal rá a győri Városi Levéltár ismertetője is,[26] de jelen munkának nem elsősorban ennek feldolgozása a célja. Ami érdekesebb volna, az az, hogy Fata-Fátay Ferenc művészi minőségében, alkotóként részt vett-e a Társulat munkájában, jelentek-e meg műalkotásai, illetve mi maradt fenn tőle ebből a korszakból. Ez egyelőre további kutatás tárgyát kell, hogy képezze.
A feldolgozott adatok alapján – és ezért Almási Tibor műveit illeti köszönet - néhány alkalomról tudunk most. 1922-ben „útját még kereső”-ként említik, aki kitűnő akvarelleket mutatott be a Társulat decemberi kiállításán, illetve ugyanebben az esztendőben a MOVE magyaróvári nőcsoportjának jótékonysági kiállításán is szerepelt a neve a résztvevő győri művészek között.[27] 1923 tavaszán a Társulat kiállítását elemezve kiemelik, hogy „új tónusú, ragyogó színezésű akvarelljei érdemelnek nagy figyelmet”, év végén, a közgyűlésen esedékes műtárgysorsoláson pedig nyereményként említették „Primula” című alkotását.[28] 1924-ben „főleg falusi részleteket állított ki, melyek felkészült rajztudással és kellemes színezéssel vannak elkészítve… Tájképei: ’Öreg fűz’, ’Falusi templom’, ’Faluvég’, ’Téli napsütés’ stb. bravúrosan vannak megfestve.”[29] Vajon hol lehetnek most ezek a művek?
Az iskolánk könyvtárában előkerült alkotások közül egyetlen akad, amely nem a főiskolás évekből, hanem későbbről, 1928-ból származik:
Almási Tibor is említi azt a – később itt is tárgyalandó - munkát, melynek terveit szintén Fata Ferenc készítette: ennek megmaradt részleteinek segítségével összeállítva ma is látható iskolánk főlépcsőházában a Fa- és Fémipari Szakiskola első világháborús hősi halottainak emlékműve.[30] Tudjuk még, hogy 1932 szeptemberében a szokott évi kiállítás bíráló bizottságába őt küldték ki.[31] Ám művészi tevékenysége bizonyára nem merült ki ennyiben. Azt viszont láthatjuk a Társulat iratai nyomán, hogy a szervezésben, működtetésben kiemelkedő szerepe volt.
Amint ezt 1942-ben Drobni Lajos elnök fogalmazta meg a XXII. közgyűlés jegyzőkönyve szerint: céljuk továbbra is „a szép szeretetének propagálása és ápolása, és a vidéket összehozni a művészetekkel és a művészekkel. A művészet akkor tölti be igazán hivatását, ha az összesség kincsévé válik.”[32]
Ennek megfelelően a Társulat Alapszabálya és annak módosításai többféle bizottságot határoztak meg: bíráló, vásárló, kiállítási és tanügyi bizottságuk is volt 1927 óta mindenképpen (akkori a legkorábbi, a győri Városi Levéltárban fennmaradt Alapszabály keltezése),[33] de valószínűbb, hogy 1919-től fogva.
Tisztikaruk a következő tisztségek viselőiből állt:[34]
Elnök állt a Társulat élén, őt helyettesítették az alelnökök. Az elnökség inkább tiszteletbeli rang lehetett. A igazgatónak nagyobb gyakorlati befolyása volt, mert az alelnökök helyettesítésén kívül ő a mindenkori elnöke a tanügyi bizottságnak, vezeti a művészeti és oktató tanfolyamokat, felolvasásokat rendez, és hivatalból tagja a kiállítási bizottságnak is.
A főtitkár ugyancsak fontos tisztségviselő volt, az összes hivatalos irat, levelezés kezelője, a társulati kiadványok felelőse, pecsétőr, tagok nyilvántartója, a kiállítási bizottságot vezeti, de a többi bizottságnak is tagja, és tiszteletdíjat is kaphatott a munkájáért.
Az ellenőrök a pénztáros munkáját ellenőrizték.
Fátay Ferenc tisztségei a Társulatban:
- pénztáros: 1922-1925 (még Fata néven)
- ellenőr: 1932-1938-ig (Fata, 1935-től Fátay néven)[35]
- főtitkár: 1938 decemberétől[36] 1942. április 19-ig[37]
- igazgató: 1942. április 19-től 1943. május 16-ig biztosan[38]
- 1944-45-ről nincs adat, de valószínűleg igazgató maradt, mert az 1946. március 17-iki közgyűlésen még ezt a tisztséget viseli[39]
- alelnök: 1946. március 17 - 1949. október 26.[40]
1949 októberétől tisztségére nincs adat, de már érdemi működésre sem lehetett sok lehetőségük, hiszen a Társulatot a Belügyminisztérium 1950. május 15-én feloszlatta.[41] Irataik folyamatos tanúsága szerint a háború utáni években egyre kevesebb pénzük, lehetőségük és látogatójuk volt. Három héttel a feloszlatásuk előtt, 1950 áprilisában ezt egy elnöki beszéd konkrétan ki is fejtette.[42]
Tanári munkássága intézményünkben, a fa- és fémipari, valamint a textilipari oktatás területén
Iskolánkban 1919-től 1945-ig tanított az iskolatörténet szerint. Neves kollégája, művésztársa az intézményben éppúgy, mint a Képző- és Iparművészeti Társulatban Schima Bandi volt. Győrbe kerülésük körülményei, okai is hasonlóak voltak. 1919 és 1927 között dolgoztak együtt oktatóként.[43]
Fata-Fátay Ferenc munkaköre az alábbiak szerint alakult:
1928-29-ben faipari műhelyfőnök volt, két osztály osztályfőnöke, az iskola tanári és ifjúsági könyvtárainak, valamint a faipari technológiai szertárnak az őre, aki faipari szakrajzot, szerkezettant oktatott, játékdélutánokat és havonta egyszer egész napos kirándulásokat szervezett, valamint faipari szakrajzi tanfolyamot is tartott (külsős) bútor- és épületasztalosoknak heti 7 órában.[44]
Az 1929-30-as tanévben tisztségei ugyanazok voltak, mint az előzőben, de eddigi tantárgyai mellé került a faipari technológia, illetve a szabadkézi, valamint a mértani rajz oktatása is. A faipari műhelyben ekkor teljes háló- és ebédlőberendezések készültek az egyedi bútordarabokon kívül, illetve foglalkoztak a keze alatt épületasztalossággal is. Az ebben a tanévben rendezett szövőipari tanfolyamon mértant oktatott. Ebben a tanévben rendezett egy házi rajzkiállítást is az iskola részére.[45]
Az igazgatóság felé vezető földszinti folyosó falán található egy „találkozási szerződés” 1924-ből, amelyben osztálya búcsúzó diákjai ígérik meg, hogy egymással kapcsolatot tartanak, életük meghatározó eseményeiről egymást tudósítják, és amennyiben valamelyikük eltávozik az élők sorából, a többiek méltó módon emlékeznek meg róla:
Épületünkben a korai rajzokon és a fenti „szerződésen” kívül egy műalkotás még biztosan őrzi keze munkájának emlékét. A főbejárat lépcsősorának Nagy Jenő utca felőli falán található az első világháborúban elhunyt tanárok és diákok emlékművének utókor által megmentett és kiegészített töredéke. 1930. június 29-én avatták fel, Fata Ferenc tervei alapján készült. Sajnos, 1952-ben el kellett távolítani, de az akkori vezetőség titokban megőrizte a darabjait, s bár később több része így is elveszett, egy megmaradt díszítőelem, illetve fotók alapján 1995-ben rekonstruálni tudták.[46]
1930-31-ben munkaköre ugyanaz volt, mint az előző évben, de már tornát is oktatott. A faipari szakon záróvizsga-bizottsági tagként is szerepelt. Ebben az évben szintén a szövőipari szaktanfolyam előadói között volt, mértan oktatásával.[47] 1931-32-ben a tornaoktatás kivételével munkaköre megegyezett az előző tanévben leírtakkal.[48] 1932-33-ban munkaköre szintén hasonló, de záróvizsga-bizottságban és külsős tanulók részére szervezett tanfolyamon ebben az évben nem szerepelt.[49]
1933-34-ben nagy változás történt iskolánk életében: beindult a textilipari képzés, a helyi gyárak igényeinek megfelelően.[50] Ugyanezzel párhuzamosan már csak kifutó jelleggel oktatták a faipari osztályokat, így az ő munkaköre jelentősen megváltozott. Fata Ferenc az elsős fémipari osztály főnöke lett, mértant, szabadkézi rajzot, magyar nyelvet (!), tornát tanított, játékdélutánokat szervezett, az önképzőkör tanárelnökeként tevékenykedett. Az Értesítőben mint a „Győri kir. Törvényszék asztalosipar körébe vágó munkák hiteles szakértője” szerepel. A könyvtár mellett a rajzszertár őre is volt. Külsősöknek szervezett tanfolyamon ebben az évben sem adott elő.[51]
Az 1934-35-ös, illetve 1935-36-os évről nincs évkönyvünk/értesítőnk, és felkutatni sem sikerült, noha van olyan hivatkozás, amely szerint léteztek.[52]
1936-ban (immár Fátayként) a következő munkaköröket töltötte be: mind a fém-, mind a textilipari osztályokban tanított mértant, szabadkézi rajzot, tornát; játékdélutánokat szervezett hetente kétszer, könyvtáros és a rajzszertár őre is volt, valamint az önképzőkör tanárelnöke. Egy fém- és egy textilipari osztály osztályfőnöki teendőit is ellátta. Ezen felül a Győri Törvényszéknél szerepelt továbbra is az asztalosipari munkák szakértőjeként, és az asztalos mestervizsgabizottság tagja is volt.[53]
A követkető két tanévben szerepköre csak annyiban változott, hogy nem két, hanem egy, az egyik fémipari osztályban volt osztályfőnök.[54] Az 1938-39. tanév értesítője említi a Győri Képző- és Iparművészeti Társulatban betöltött főtitkári tisztségét, valamint azt is, hogy ebben az évben „Bútor és lakásberendezés fejlődése” címmel tartott előadást a győri szabadegyetemen.[55]
Az 1939-40. tanév értesítője kiegészíti ismereteinket róla annyiban, hogy 26 szolgálati évet említ, melyből 20-at töltött iskolánkban.[56] Ha visszaszámolunk, ez annyit jelent, hogy 1913-as kolozsvári kinevezése óta számlálódnak az évek, és az első világháborúban katonaként leszolgált időszak is ebbe a kategóriába tartozik. Ugyancsak itt említik, hogy címzetes százados és „tűzharcos”. Az 1939-40. tanévben Székesfehérváron járt továbbképzésen, de ennek témakörét nem adják meg pontosabban.[57]
A következő tanévben kijött egy miniszteri rendelet, mely szerint az 1941-42. tanévtől a fémipari szakiskolai rész érettségit adó ipari középiskola lesz. Ennek megszervezése hárult az 1940-41-es tanévre.[58]
1940 novemberében a váratlanul elhunyt iskolaigazgató, Csizmazia Lajos helyett ideiglenesen ő vette át az intézmény irányítását az új igazgató kinevezéséig, mely feladatot a megemlékező írás szerint „mintaszerű lelkiismeretességgel és pontossággal” látta el.[59] Hóman Bálint miniszter a 2094/1940-41. Eln. sz. rendeletével kinevezte Fátay Ferencet címzetes ipariskolai igazgatóvá, ezentúl ez a cím is megjelenik a neve mellett.[60]
1941 júniusában-júliusában iskolánk rendezte országosan a műhelyoktatási nyári továbbképző tanfolyamot, amelyen Fátay Ferenc Korszerű lakásberendezés címmel tartott előadást.[61]
Az 1941-42. tanévet közvetlenül megelőző hetekben a budapesti I. honvéd hadtest rövidített levente csapatparancsnoki tanfolyamát végezte Tápiósülyön, és ezentúl az iskola levente csapatparancsnokaként szerepel az évkönyvekben.[62] Az iskolában betöltött munkaköre bővült a „tandíjkezelő” feladataival is.[63]
1942-43-ban nem tanított a fémipari osztályokban, de a gépipari 1. osztály osztályfőnöke volt, és feladatköre bővült egyfelől a honvédelmi ismeretek oktatásával, másfelől a textil készáruraktár kezelésével.[64] Ebben a tanévben az évkönyv a textilipari záróvizsga-bizottság tagjaként, a Győri Képző- és Iparművészeti Társulat igazgatójaként, illetve a repülőgép-építők előkészítő tanfolyamának előadójaként említi.[65] A következő tanévben munkaköre bővült a mennyiségtan és a könyvvitel oktatásával a textilipari szakiskolai részen.[66]
Az 1938 és 1943 közötti évek hozták talán számára a legtöbb iskolai feladatot, miközben erre az időszakra tehető a Képző- és Iparművészeti Társulásban is a legtöbb vállalása, tisztségeiből adódó legtöbb feladata.
1944 őszétől 1946 őszéig nincs rendelkezésre álló adatunk. Az 1946-47-es évkönyv szerint már kevesebb feladatot bíztak rá, a könyvtárat ekkor Turi Kováts Péter igazgatóhelyettes vezette, a rajzszertár és bizonyos befizetett összegek kezelése („díjkezelő”) maradt Fátay Ferenc irányítása alatt, és két (egy gépipari és egy textiles) osztály osztályfőnöki teendőit látta el.[67]
Fátay Ferenc utoljára a gépészeti tagozat 1948-49. évi anyakönyveiben szerepel az összeolvasást végző tanárok között.[68] Ugyancsak ennek az anyakönyvnek a legelső oldalán egy ceruzás bejegyzés „Fátay igazgató úr”-ként említi, valószínűleg visszautalva az 1940-41. évben történt címzetes ipariskolai igazgatói kinevezésére.
A gépipari és a textilipari képzés fizikailag 1949-ben vált külön. Ezután a mi iratanyagainkban nem történik róla említés. Némethné Hajba Terézia, a Rejtő iskola utolsó igazgatónője és történetének kiváló ismerője segítségével felkutattuk még élő tanítványát, Katona Lajost, aki 1951-ben érettségizett. Ő a textilipari osztálynak a tanulója volt. Emlékeiben őrzi a tanár urat, aki őt már csak az első tanévében oktatta ábrázoló geometriára, de még mindig emlékszik az első tanórára. Azt állítja, hogy a tanár úr már nem ment át velük az új, külön épületbe, a „Rejtőbe”.[69] Ugyanakkor, amíg a két iskola egy épületben, és részben ugyanazon oktatógárdával működött, a későbbi megemlékezők szerint is Fátay Ferenc életműve és emberi magatartása példa értékű volt a textilipari tanulók számára.[70]
Szóbeli emlékezés alapján viszont megtudhattuk, hogy 1951-ben még nyugdíjasként oktatott iskolánkban. Füredi József Tibor, aki 1949 és 1953 között tanult itt, közvetlen, kedves emberként mutatja be őt. Géprajzot tanított nekik, és szokása volt, hogy a tanári asztalnak a diákok felé eső sarkára ülve, kezében krétával magyarázott a tanulóknak.[71] Ő 72 év után is szeretettel emlékszik a tanár úrra.
Fátay Ferenc 1960-ban hunyt el,[72] családi kriptája a nádorvárosi köztemetőben található, a IX. sor 898. számú sírhelyen.[73]
Fia, Fátay Tamás építészként dolgozott, és kamatoztathatta édesapjától örökölt rajztehetségét. Ő Győr város főépítésze lett, sok vitatott, modernizáló törekvés és terv szülőatyja, ugyanakkor a belvárosi műemlékvédelemből jeles képviselője.[74]
Fennmaradt munkáinak, életművének hatása a hagyatékával foglalkozó „értékmentők” számára – jelölés a Győri Értéktárba
Iskolai könyvtárunk mélyén megőrződött rajzai az újrafelfedezéskor nagy erővel hatottak, nemcsak az eltelt 110-114 év, hanem a művek szuggesztív ereje okán is. Sajnos, mivel a későbbi munkáiból nem maradt fenn nálunk, vagy általunk elérhető helyen semmi, csak találgatni tudjuk, mekkora fejlődésen mehetett keresztül, milyen művészi és tanári útvonalat járt be, mint alkotó. Korai munkáinak ereje azonban arra késztetett bennünket, hogy nemcsak iskolánk, de Városunk értékeként is számon tarthassuk azokat.
Akkor, amikor előkerültek, illetve, amikor a művek archiválásában segítő 12. B osztály[75] tanulóival együtt elhatároztuk, hogy nálunk fellelhető munkáit és egész életművét a Győri Értéktár tagjai közé jelöljük, csupán ez a szuggesztív élmény volt a motiváló erő. A személye körüli kutatómunka során győződhettünk meg arról, a győri képző- és iparművészeti életben való szerepvállalása okán, hogy neve és emléke, illetve nálunk őrzött rajzai egyaránt méltóvá tehetik őt erre. Ugyancsak az a tény is, hogy családjában folytatódott Győr városának szolgálata, fia, Fátay Tamás is édesapja nyomdokait és tőle örökölt tehetségét követte, illetve kamatoztatta akkor, amikor évtizedeken át állt Győr építészetének szolgálatában mind a modernizálás, mind pedig az értékmentés területén. Volt, aki példát adjon az ő számára is éppúgy, mint iskolánk mai oktatói és tanulói számára.
Abban is reménykedünk, hogy „felfedezése”, vagy „újrafelfedezése” inspirálhat további kutatásokat, felszínre hozhat egyéb, tőle származó alkotásokat, és így teljessé válhat életművének ismerete. Hitünk szerint méltó az elismerésre azokért a szolgálatokért, amelyeket veszprémi születésűként, fiatalon idekerülve tett városunknak, a tanuló ifjúságnak és a műértő közönségnek, idős koráig kitartva munkálkodásában.
Győr, 2023. november 05.
Garami Éva
Forrásmunkák
Elsődleges, kéziratos források:
Fata (Fátay) Ferenc munkái 1909-1913. Győri SZC Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Technikum és Kollégium Könyvtára.
Anyakönyvek. Győri SZC Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Technikum és Kollégium Könyvtára.
A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat iratai 1941-1950. Győr Város Levéltára, fond 0052.
Textilipari szakiskolai végbizonyítvány-másolatok. Győri SZC Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Technikum és Kollégium Könyvtára.
Szóbeli források:
Füredi József Tibor (iskolánk tanulója 1949-1953, Pőcze László osztályából, Fátay Ferenc egykori tanítványa): https://suli.jedlik.eu/odk/tablok/tablo.php?mtablo=/tablok/4953c/pages/tablo.htm
Katona Lajos (Fátay Ferenc egykori tanítványa, életrajza itt található: https://tmte.hu/wp-content/uploads/2023/03/SZOA_Katona-Lajos.pdf )
Némethné Hajba Terézia, az egykori Rejtő Sándor Textilipari Szakközépiskola utolsó igazgatója, múltjának kutatója.
Nyomtatott források:
Almási Tibor: A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat 1919-1944. Xantus János Múzeum, Győr, 1999.
Almási Tibor: Évről évre… II. Győr képzőművészeti élete 1919-1938. Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Győr, 2022.
Egy átballagó vándor. Hárs Ottó naplója Győr 1944. évi bombázásának mindennapjairól. (A hadtörténeti tanulmány szerzője Oláh András Pál.) Győr, NKA, 2022
Értesítő a Kolozsvári Magy. Kir. Állami Fa- és Fémipari Szakiskola és a kapcsolatos szaktanfolyamok működéséről az 1913-14. tanévben. Kolozsvár, Egyesült Könyvnyomda RT., 1914
A Győri Állami „Jedlik Ányos” Gépipari Középiskola és Textilipari Szakiskola Évkönyve az 1946-47. iskolai évről. Győr, 1947.
A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari Szakiskola Értesítője az 1928-29. iskolai évről. Győr, 1929.
A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari Szakiskola Értesítője az 1929-30. iskolai évről. Győr, 1930.
A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari Szakiskola Értesítője az 1930-31. iskolai évről. Győr, 1931.
A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari Szakiskola Értesítője az 1931-32. iskolai évről. Győr, 1932.
A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari Szakiskola Értesítője az 1932-33. iskolai évről. Győr, 1933.
A Győri M. Kir. Állami Fém- és Textilipari Szakiskola Értesítője az 1936-37. iskolai évről. Győr, 1937.
A Győri M. Kir. Állami Fém- és Textilipari Szakiskola Értesítője az 1937-38. iskolai évről. Győr, 1938.
A Győri M. Kir. Állami Fém- és Textilipari Szakiskola Értesítője az 1938-39. iskolai évről. Győr, 1939.
A Győri M. Kir. Állami Fém- és Textilipari Szakiskola Értesítője az 1939-40. iskolai évről. Győr, 1940.
A Győri M. Kir. Állami „Jedlik Ányos” Gépipari Középiskola és M. Kir. Állami Textilipari Szakiskola évkönyve az 1941-42. iskolai évről. Győr, 1942.
A Győri M. Kir. Állami „Jedlik Ányos” Gépipari Középiskola és M. Kir. Állami Textilipari Szakiskola évkönyve az 1942-43. iskolai évről. Győr, 1943.
A Győri M. Kir. Állami „Jedlik Ányos” Gépipari Középiskola és M. Kir. Állami Textilipari Szakiskola évkönyve az 1943-44. iskolai évről. Győr, 1944.
A Győri Négyévfolyamú Fiú Felső Kereskedelmi Iskola Értesítője az 1921-22. iskolai évről. Győr, 1922.
A Győri „Rejtő Sándor” Fonó és Szövőipari Technikum jubileumi évkönyve. Győr, 1957-58.
Herczegh Géza: A M. Kir. 31. honvéd gyalogezred, a 31., 46., 79.honvéd menet zászlóaljak, valamint a 31/I. népfölkelő zászlóalj története. Sárik Nyomda, Cegléd, 1936.
A Mintarajztanodától a Képzőművészeti Főiskoláig (szerk. Blaskóné Majkó Katalin, Szőke Annamária). Magyar Képzőművészeti Egyetem, 2002.
Rajzoktatás. A Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének Értesítője. Budapest, 1913., 1916., 1918.
Salamon Nándor: Kisalföldi művészek lexikona. Kisalföld Művészetéért Alapítvány, Győr, 1998.
Salamon Nándor: Kisalföldi művészek lexikona. Magyar Nyugat Könyvkiadó, Vasszilvágy, 2014.
Schima A. Bandi iparművész, aranykoszorús mester (1882-1959). Szerk. Pápai Emese. Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Győr, 2018.
Szeghalmi Gyula: Dunántúli vármegyék. Győr vármegye községei. Magyar Városok és Vármegyék Monográfiája Kiadóhivatala, Budapest, 1938.
Vig Albert: Magyarország iparoktatásának története az utolsó száz évben különösen 1867 óta. Budapest, Pátria, 1932.
Internetes források:
Archinform: https://www.archinform.net/arch/216317.htm
Győri sírhelykereső: http://inweb.gyorszol.hu:3006/
Győri SZC Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Technikum és Kollégium honlapja, Az iskola története évkönyvekben: https://suli.jedlik.eu/iskolabemutatas/iskola-tortenet/attekintes/303-az-iskola-tortenete-ertesitokben-es-evkonyvekben
Győri SZC Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Technikum és Kollégium honlapja, öregdiák- és tanárkereső: https://suli.jedlik.eu/iskolabemutatas/oregdiakjaink-volt-tanaraink/tanaraink-voltak
Lovassy László Gimnázium, Veszprém honlapja: http://web.lovassy.hu/az-iskola-multja/erettsegizett-diakok/erettsegizett-diakok-1948-elott/
Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatói adatbázisa: http://dla.mke.hu/about/hallgatoi_adatbazis.php/f%20Let%C3%B6ltve%202023
Magyar Képzőművészeti Egyetem honlapja: kiállított művek jegyzéke a drezdai, 1912-ben tartott tanügyi kiállításon: https://www.mke.hu/mintarajztanoda/konyv1-19.htm
Némethné Hajba Terézia: Textilipari szakképzés az iskola falai között. A Győri SZC Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Technikum és Kollégium honlapján, https://suli.jedlik.eu/iskolabemutatas/iskola-tortenet/attekintes/304-textilipari-szakkepzes-az-iskola-falai-kozott
[1] 1888-ra teszi ismeretlen születési hellyel: Salamon Nándor: Kisalföldi művészek lexikona, Kisalföld Művészetéért Alapítvány, Győr, 1998. 87. o., illetve ennek átdolgozott kiadása már győri születési hellyel: Magyar Nyugat Könyvkiadó, Vasszilvágy, 2014. 95. o.; az Archinform adatbázisa adja a pontosabb adatokat: 1888. április 17 - 1960. március 8. itt Veszprém a születési helye https://www.archinform.net/arch/216317.htm Letöltve 2023. október 17. 19.08.; 1889-re teszi születését a győri sírhelykereső: http://inweb.gyorszol.hu:3006/ Letöltve 2023. október 15. 16.30. Ez azért is érdekes, mert magán a sírkövén 1888 szerepel. (Ld. saját fotó a 6. oldalon.)
[2] Győr Város Levéltára: https://urbsa.hu/index.php/gyo-r-kepzo-es-iparmu-veszeti-tarsulat-iratai HU GyVL X-0052 III/7. Ez az irat a Magyar Belügyminisztérium 1947. április 03-án kelt listája a Győri Képzőművészeti és Iparművészeti Társulat felülvizsgálata folyamán a tisztikar adatairól. 3. szám alatt szerepel Fátai (i-vel!) Ferenc alelnök, Győr, Dugonits u. 5. szám alatti lakos, aki 1888. április 17-én született Veszprémben, apja Fátai (!) Ferenc, anyja Wagner Karolin, ebben az időben már egyikük sem élt. (Az apa vezetékneve valójában Fata volt.)
[3] http://web.lovassy.hu/az-iskola-multja/erettsegizett-diakok/erettsegizett-diakok-1948-elott/ Letöltve 2023. október 16. 16.35.
[4] http://dla.mke.hu/about/hallgatoi_adatbazis.php/f Letöltve 2023. október 25. 15.35. Illetve: Rajzoktatás 1913 (16. évfolyam) 152. o.
[5] Győri SZC Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Technikum és Kollégium.
[6] Fata Ferenc (I. évf. rtj.): Síklapú test merőleges vetületi ábrázolásai két képsíkon, 1909/1910 karton, ceruza, tus, 60,5 x 38 cm https://www.mke.hu/mintarajztanoda/konyv1-19.htm Letöltve 2023. október 17. 19.04. Ugyanez nyomtatásban: A Mintarajztanodától a Képzőművészeti Főiskoláig (szerk. Blaskóné Majkó Katalin, Szőke Annamária). Magyar Képzőművészeti Egyetem, 2002. 79. o.
[7] Értesítő a Kolozsvári Magy. Kir. Állami Fa- és Fémipari Szakiskola és a kapcsolatos szaktanfolyamok működéséről az 1913-14. tanévben. Kolozsvár, Egyesült Könyvnyomda RT., 1914. 5. o. Az 1916. évi Rajzoktatás c. folyóirat is ehhez az intézményhez kapcsolja személyét: 197. o.
[8] Herczegh Géza: A M. Kir. 31. honvéd gyalogezred, a 31., 46., 79. honvéd menet zászlóaljak, valamint a 31/I. népfölkelő zászlóalj története. Sárik Nyomda, Cegléd, 1936. 376. o.
[9] Rajzoktatás, szerk. Hochrein Lajos, XXII. évf. 1918. 84. o. Ugyanitt a 25. oldalon jelzi a tagok névsorában 1917 végén.
[10] Szeghalmi Gyula: Dunántúli vármegyék. Győr vármegye községei. Magyar Városok és Vármegyék Monográfiája Kiadóhivatala, Budapest, 1938. 637. o.
[11] Vig Albert: Magyarország iparoktatásának története az utolsó száz évben különösen 1867 óta. Budapest, Pátria, 1932. 519. o.
[12] A Győri Négyévfolyamú Fiú Felső Kereskedelmi Iskola Értesítője az 1921-22. iskolai évről. Győr, 1922. 19. o.
[13] Salamon Nándor: Kisalföldi Művészeti Lexikon. Kisalföld Művészetéért Alapítvány, Győr, 1998. 87. o. és újabb kiadása: Magyar Nyugat Könyvkiadó, Vasszilvágy, 2012. 94. o.
[14]https://suli.jedlik.eu/iskolabemutatas/oregdiakjaink-volt-tanaraink/tanaraink-voltak és https://suli.jedlik.eu/iskolabemutatas/iskola-tortenet/attekintes/304-textilipari-szakkepzes-az-iskola-falai-kozott Letöltve 2023. október. 06. 09.52
[15] 1932/33-as tanévről. 1148. anyakönyvi számú végbizonyítvány.
[16] HU GyVL-0052 III/3. Költségelőirányzat, zárszámadás, vagyonkimutatás, kiállítás leltár-elszámolás, ld. évenként az év végi ellenőrzés aláírásait.
[17] Egy átballagó vándor. Hárs Ottó naplója Győr 1944. évi bombázásának mindennapjairól. Győr, NKA, 2022. 8., 48. o. (A naplóíró diákként egyébként nem sorolta a kedvencei közé a tanár urat.)
[18] Almási Tibor: A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat 1919-1944. Xantus János Múzeum, Győr, 1999. 9. o. https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_GYMS_Sk_1999_gyori_kepzo/?pg=10&layout=s Letöltve 2023. október 06. 9.50
[19] https://www.archinform.net/arch/216317.htm Letöltve: 2023. október 20. 10.21
[20] Szeghalmi Gyula: Dunántúli vármegyék. Győr vármegye községei. Magyar Városok és Vármegyék Monográfiája Kiadóhivatala, Budapest, 1938. 637. o.
[21] Győri sírhelykereső, http://inweb.gyorszol.hu:3006/ Letöltve 2023. október 25. 7.45
[22] Saját fotó, 2023. október 29.
[23] http://inweb.gyorszol.hu:3006/ Letöltve 2023. október 30. 8.15.
[24] Almási Tibor: A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat 1919-1944. Xantus János Múzeum, Győr, 1999. 8. o., ugyanez: Almási Tibor: Évről évre… II. Győr képzőművészeti élete 1919-1938. Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Győr, 2022. 17. o.
[25] Almási Tibor: A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat 1919-1944. Xantus János Múzeum, Győr, 1999. 12-13. o. a következőre hivatkozik: A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat első, gépírásos alapszabályzata - KA. 261-74.
[26] „1919 és 1944 között a Társulat 47 különféle kiállítást rendez” ld. Győr Képző- és Iparművészeti Társulat iratai - Urbsa Letöltve: 2023. október 31. 13.59.
[27] Almási Tibor: Évről évre… II. Győr képzőművészeti élete 1919-1938. Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Győr, 2022. 70., 74. o.
[28] U. o. 90. és 87. o.
[29] U. o. 102. o.
[30] U. o. 278. o.
[31] U. o. 353. o.
[32] HU GyVL-0052 I/2.
[33] HU GyVL-0052 I/10.
[34] HU GyVL-0052 I/10.
[35] Almási Tibor: A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat 1919-1944. Xantus János Múzeum, Győr, 1999. 74-75. o.
[36] HU GyVL-0052 III/2.
[37] HU GyVL-0052 I/2. a XXII. évi közgyűlés jegyzőkönyve.
[38] HU GyVL-0052 I/3.
[39] HU GyVL-0052 I/4.
[40] HU GyVL-0052 I/7.
[41] HU GyVL-0052 II/5.
[42] HU GyVL-0052 I/8.
[43] Schima A. Bandi iparművész, aranykoszorús mester (1882-1959). Szerk. Pápai Emese. Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Győr, 2018. 11. o. A győri (oktatói, művészi) környezetről Schima Bandinak nem volt jó véleménye, intrikákról számol be, nem tudjuk, Fata-Fátay Ferenc mennyiben lehetett ezeknek részese: 12-13. o.
[44] A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari Szakiskola Értesítője az 1928-29. iskolai évről. Győr, 1929. 3., 8., 17. o.
[45] A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari Szakiskola Értesítője az 1929-30. iskolai évről. Győr, 1930. 5., 12-13., 17., 19., 26. o.
[46]https://suli.jedlik.eu/iskolabemutatas/iskola-tortenet/attekintes/303-az-iskola-tortenete-ertesitokben-es-evkonyvekben (Az 1940-41-es évkönyvre, mint a megelőző kor összefoglalójára utaló részben.) Letöltve: 2023. október 15. 16.00
[47] A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari Szakiskola Értesítője az 1930-31. iskolai évről. Győr, 1931. 8., 10., 17. o.
[48] A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari Szakiskola Értesítője az 1931-32. iskolai évről. Győr, 1932. 8., 9., 16. o.
[49] A Győri M. Kir. Állami Fa- és Fémipari Szakiskola Értesítője az 1932-33. iskolai évről. Győr, 1933. 7-8. o.
[50] Némethné Hajba Terézia: Textilipari szakképzés az iskola falai között. https://suli.jedlik.eu/iskolabemutatas/iskola-tortenet/attekintes/304-textilipari-szakkepzes-az-iskola-falai-kozott Letöltve 2023. október 25. 14.42.
[51] A Győri M. Kir. Állami Fém- és Textilipari Szakiskola Értesítője az 1933-34. iskolai évről. Győr, 1934. 7-8. o.
[52] Némethné Hajba Terézia: Textilipari szakképzés az iskola falai között. https://suli.jedlik.eu/iskolabemutatas/iskola-tortenet/attekintes/304-textilipari-szakkepzes-az-iskola-falai-kozott Az írás végén, a hivatkozásokban. Letöltve 2023. október 25. 7.52.
[53] A Győri M. Kir. Állami Fém- és Textilipari Szakiskola Értesítője az 1936-37. iskolai évről. Győr, 1937. 7., 10. o.
[54] A Győri Magyar Királyi Állami Fém- és Textilipari Szakiskola Értesítője az 1937-38. iskolai évről. Győr, 1938. 9-10. o., A Győri Magyar Királyi Állami Fém- és Textilipari Szakiskola Értesítője az 1938-39. iskolai évről. Győr, 1939. 5., 11-12. o.
[55] ., A Győri Magyar Királyi Állami Fém- és Textilipari Szakiskola Értesítője az 1938-39. iskolai évről. Győr, 1939. 12. o.
[56] ., A Győri Magyar Királyi Állami Fém- és Textilipari Szakiskola Értesítője az 1939-40. iskolai évről. Győr, 1940. 10. o.
[57] A Győri Magyar Királyi Állami Fém- és Textilipari Szakiskola Értesítője az 1939-40. iskolai évről. Győr, 1940. 9. o.
[58] A Győri Magyar Királyi Állami Fém- és Textilipari Szakiskola Évkönyve az 1940-41. iskolai évről. Győr, 1941. 9. o.
[59]https://suli.jedlik.eu/iskolabemutatas/iskola-tortenet/attekintes/303-az-iskola-tortenete-ertesitokben-es-evkonyvekben (Az 1940-41-re vonatkozó leírásban.) Letöltve: 2023. október 15. 16.05. Ezt veszi át A Győri „Rejtő Sándor” Fonó és Szövőipari Technikum jubileumi évkönyve. Győr, 1957-58. 15. o.
[60] A Győri Magyar Királyi Állami Fém- és Textilipari Szakiskola Évkönyve az 1940-41. iskolai évről. Győr, 1941. 13. o.
[61] A Győri M. Kir. Állami „Jedlik Ányos” Gépipari Középiskola és M. Kir. Állami Textilipari Szakiskola évkönyve az 1941-42. iskolai évről. Győr, 1942. 23-24. o.
[62] A Győri M. Kir. Állami „Jedlik Ányos” Gépipari Középiskola és M. Kir. Állami Textilipari Szakiskola évkönyve az 1941-42. iskolai évről. Győr, 1942. 15., 20. o.
[63] A Győri M. Kir. Állami „Jedlik Ányos” Gépipari Középiskola és M. Kir. Állami Textilipari Szakiskola évkönyve az 1941-42. iskolai évről. Győr, 1942. 23. o.
[64] A Győri M. Kir. Állami „Jedlik Ányos” Gépipari Középiskola és M. Kir. Állami Textilipari Szakiskola évkönyve az 1942-43. iskolai évről. Győr, 1943. 20. és 28. o.
[65] A Győri M. Kir. Állami „Jedlik Ányos” Gépipari Középiskola és M. Kir. Állami Textilipari Szakiskola évkönyve az 1942-43. iskolai évről. Győr, 1943. 17. o.
[66] A Győri M. Kir. Állami „Jedlik Ányos” Gépipari Középiskola és M. Kir. Állami Textilipari Szakiskola évkönyve az 1943-44. iskolai évről. Győr, 1944. 14. o.
[67] A Győri Állami „Jedlik Ányos” Gépipari Középiskola és Textilipari Szakiskola Évkönyve az 1946-47. iskolai évről. Győr, 1947. 5., 8., 15. o.
[68] Gépészeti tagozat anyakönyvei az 1948-49. tanévről I-II-III-IV. osztály. Aláírás az I. osztály adatainak végén.
[69] Némethné Hajba Terézia szóbeli közlése. 2023. október 03.
[70]Némethné Hajba Terézia: Textilipari szakképzés az iskola falai között. https://suli.jedlik.eu/iskolabemutatas/iskola-tortenet/attekintes/304-textilipari-szakkepzes-az-iskola-falai-kozott
[71] Füredi József Tibor szóbeli közlése. Unokája Füredi Botond Szabolcs, 12. B osztályos segítőm a kutatásban, ez őáltala üzent információ volt. 2023. november 04-én. Füredi József Tibor Pőcze László osztályába járt. Tabló: https://suli.jedlik.eu/odk/tablok/tablo.php?mtablo=/tablok/4953c/pages/tablo.htm Letöltve 2023. november 05. 07.24.
[72] Kisalföld 1960. március 16. Az Arcanum Adatbázisból mentve: https://adt.arcanum.com/hu/view/Kisalfold_1960_03/?query=TEXT%3D%28Kisalf%C3%B6ld%29+TEXT%3D%28%22F%C3%A1tay+Ferenc%22%29+DATE%3D%281960-01-01--1960-06-01%29&pg=103&layout=r Letöltve 2023. október 25. 15.01.
Temetése március 17-én volt a nádorvárosi köztemetőben (akkor még újtemetőként nevezték meg).
[73] http://inweb.gyorszol.hu:3006/ Letöltve 2023. október 17. 18.55.
[74] Salamon Nándor: Kisalföldi művészeti lexikon. Magyar nyugat Könyvkiadó, Vasszilvágy, 2012. 94-95. o. Kéziratos hagyatéka Győr Megyei Jogú Város Levéltárában található. https://urbsa.hu/index.php/fatay-tamas-varosi-fo-epitesz-iratai Letöltve 2023. október 25. 15.06.
[75] Az értékmentő munkában fő segítőtársam Füredi Botond Szabolcs, állandó segítők: Holper Angéla, Csomai Máté Bálint, Ujj Levente, Bordás Benjámin.