A győri Fa- és Fémipari Szakközépiskola 1901. október 28-án kezdte meg működését és 25 évvel később, egy 38 férőhelyes internátussal bővítették.
Az internátust olyan tanulók részére hozták létre, akik messze vidékről valók. Kollégiumunk története itt indult, bár hivatalosan csak 1970-ben avatták kollégiummá. Adatunk van arra, hogy az 1928/29-es tanévben 34 tanulót helyeztek el.
Az internátusi ellátás magába foglalta a lakást, a fűtést, a világítást, ágyneműt és annak mosását, orvosi kezelést, továbbá a teljes élelmezést. Az ellátási díj 45 Pengő volt.
Teljes kedvezményben részesült 3 tanuló, melyet a minisztérium volt hivatva odaítélni, kétharmad kedvezményben részesültek hárman. Tizenketten fél kedvezményt élveztek, egyharmad kedvezményben ismét 3 diák részesülhetett, ez utóbbiakat az iskola állapíthatta meg a tanulók tanulmányi előmenetelét és szociális rászorultságát figyelembe véve. Ezért a legtöbben megsokszorozták szorgalmukat.
Az 1930/31-es tanévben már 49 tanuló nyer elhelyezést az internátusban. A vidékről naponta bejáróknak menzát adott az iskola.
Nagy tisztelettel gondolunk vissza Ozora Ferenc okl. gépészmérnöktanárra, aki az első internátusi felügyelő volt. Mint az iskola tanára a következő feladatokat látta el az 1932/33-as tanévben: internátusi felügyelő volt, az első osztály főnöke, az iskolában cserkészparancsnok, az elsősöknek magyar nyelvtant, a harmadikosoknak szakrajzot tanított, valamint az elsősök, másodikosok és a harmadikosok részére tornát. A fentiek mellett még heti 2 órában játékdélutánt vezetett.
Szlavonics Ferenc tanár úr 1945-48 között vezette az internátust, és 1951-től 1969-ig matematikát tanított.
Az internátusi hálóterem a mai iskolai könyvtárteremben volt, a tanulószobát pedig a könyvtárral szemben lévő tanterem helyén alakították ki. 1948-ban a mai VOLÁN-pályaudvarral szemben lévő katonai laktanya egyik romos épületében helyezték el a diákszállást. A diákok maguk tették lakhatóvá; villanyt, vizet szereltek be. Havi 5 Ft-ot kellett befizetni /aki tudott fizetni/, és otthonról hozták az élelmiszereket /liszt, zsír, burgonya/. 6 hónap multán önkényesen átköltöztek a Bisinger-sétány 16 sz. alá, tekintettel arra, hogy az itt lakó lányok a tanítóképzőben kaptak helyet.
A Kereskedelmi Szakmunkásképző épületében is voltak 1 évig.
Kálvária út
Intézményünk az 1949/50-es tanévtől 1980. december 11-ig a Kálvária úton nyert elhelyezést. Itt vált 1970-ben kollégiummá, mivel megteremtődtek ehhez a szükséges tárgyi és személyi feltételek. 9 hálószoba és 5 tanulóhelyiség szolgálta az iskola 135 kollégistájának igényét.
Volt barkácsműhely, fotólabor, az udvaron labdarúgó-, kosár- és röplabdapálya is. 1980-ban mégis el kellett költözni, mert életveszélyessé nyilvánították a kollégiumi célokat szolgáló épületszárnyat.
Káptalandomb
A Káptalandombon 1980. december 11-től 1985. október 3-ig működött az intézmény. A kollégiumhoz nem tartozott sem udvar, sem sportpálya. Az 5 év során folyamatos építkezés is zavarta a nyugodt tanulást. Viszont a Káptalandombon alakult ki az a jól bevált rendszer, hogy a hálószobák egyben a tanulás, az öltözködés színterei is lettek. A 600 személyes konyha - mely az intézményhez tartozott - lehetővé tette, hogy más iskolák is igénybe vegyék szolgáltatásunkat. Amíg az egyház vissza nem vásárolta a helyiségeket, a püspöki könyvtárt látogathatták a diákok is.
Amadé utca
1985. október 3-tól 1989. május 23-ig, a jelenlegi helyünkre történt költözésig szükségmegoldásból az Amadé László útra kellett költöztetni a kollégiumot. A reggeli és ebéd az iskolában, a vacsoráltatás pedig a 401-es Szakmunkásképzőben volt megoldható.
Mester utca
A kollégium jelenlegi épülete, /Mester utca 24./ helyén gyermekintézmények /bölcsöde, óvoda/ voltak. Ezekből alakítottak ki 80 férőhelyet középiskolai fiúk részére. Itt már sikerült a diákok többségét 4 ágyas szobákban elhelyezni. Az épületeket udvar, sportpálya, zöldterület veszi körül. A törmelékdombok helyén ma parkok, virágágyások, emlékfák, rózsakert, szökőkút díszlik és egy villanyvilágítással ellátott, este is használható bekerített sportpálya, melyek a diákok és tanárok közös munkáját dicsérik.
 |
Szűkös épületünkben /nincsenek közösségi helyiségeink/ módját találtuk a kondíciót fejlesztő gép és bordásfal elhelyezésének. Lehet asztaliteniszezni, biliárdozni is. Használjuk a tv-t, videot, a számítógépeket. Folyamatosan építjük kézikönyvtárunkat. Olvasmányaikhoz használják a fiatalok a 2000 kötetes szépirodalmi könyvtárunkat, melyet a közlekedőben szabadpolcos rendszerben helyeztünk el.
Elismeréssel és hálával gondolunk azokra a tanárokra, akik a kollégiumot vezették több, mint hét évtizeden keresztül, küzdve sokszor elemi tárgyi és személyi nehézséggel, a gyakori kényszerű változtatásokkal.
- Ozora Ferenc 1932 - 1938
- Dr.Halmai István
- Kovács József
- Szlavonics Ferenc 1945 - 1949
- Karl Géza
- Dusnoki István
- Dr.Bajomi Miklós 1951 - 1956
- Simon Ferenc 1957 - 1963
- Jancsovics Antal 1963 - 1968
- Kothaj József 1968 - 1971
- Kömlei Kázmér 1971 - 1973
- Szerencse László 1973 - 2000
- Szalai József 2000 -
Csupán 10 éve állapodott meg a kollégium. A kialakult feltételek, a megfelelő tanári kar, a jobb beiskolázás azt eredményezték, hogy a kollégium messze felülmúlja az iskola egyre növekvő tanulmányi átlagát, neveltségi szintjét, a tanulók általános műveltségét: 4,36-os tanulmányi átlag az iskolai 4,06-tal szemben, kevés a fegyelmezetlenség, a baj megelőzésére helyezzük a hangsúlyt. A szülőkkel, osztályfőnökökkel, iskolai tanárokkal összefogva oldjuk meg a problémákat.
Az országosan is kiemelkedő iskolai továbbtanulási gyakoriságot a kollégium folyamatosan 20 %-kal szárnyalja túl. A kollégiumban 10 év óta szinte minden tanuló rendelkezik színházbérlettel, rendszeresen járnak tárlatokra, művelődési előadásokra, könyvtárba.
1989-et megelőzően számos nevelőtanár cserélődött az intézményben.
Szilágyi Ferenc, Csárics Ede, Juhász András meghaltak, Zala István, Szíj Zoltán nyugállományba vonultak. Dr.Rácz Sándor, Sáhó András, Bedécs Gyula, Cseri Csaba, Csuta Tibor, Jávori Tibor, Füstös János más munkahelyre kerültek.
Saját iskolánkban tanítanak főáállásban Domonkos László, Póda László, Sipos Jenő és Tihanyi György.
28 éves igazgatásom alatt nemcsak a tárgyi elhelyezés oldódott meg, hanem a kollégiumi nevelők csoportja is stabilizálódott. Nagy Zoltán, Pális Ferenc, Szalai József és Viszló László hosszabb ideje /hárman több mint 10 éve/ dolgoznak együtt, jól kiegészítve egymást. Valamennyien elismert tagjai a tantestületnek.
Először Viszló László újította meg /a tantestületben egyedül/ történelemtanári diplomáját, és részt vett multiplikátorképző pszichológiai tanfolyamon, majd Tihanyi György szerzett gépészmérnöki másoddiplomát, és Szalai József gépészmérnök szerzett környezetmérnöki, majd pedagógiai kiegészítő diplomát. Jelenleg Nagy Zoltán folytat informatikai tanulmányokat.
A többszöri költözés során mintegy 50 fővel csökkent a kollégiumi férőhelyek száma.
Az oktatási szerkezet változásai pedig az utóbbi években azt eredményezték, hogy a kollégiumban öt évfolyamnak kell helyet biztosítani, mert érettségi után az egyetemre felvett tanulók többsége még egy évig itt marad, és különböző végzettségeket szerez a technikusi képesítő mellett, így számukra kollégiumi elhelyezésről kell gondoskodnunk. Jelenleg 92 tanuló van a kollégiumban, a közös helyiségeket is lakószobává alakítottuk. Az igényeket még így sem tudjuk kielégíteni, mert Tapolcától Kiskunmajsáig jelentkeznek iskolánkba tanulók.
Ezúton mondunk köszönetet azoknak a társintézményeknek, amelyek eddig is befogadták, és reméljük ezután is fogadják azokat a diákjainkat, akiket saját kollégiumunkban nem tudunk elhelyezni.
1986-ban Dr. Rácz Sándor már fakultatíve foglalkozott a kollégiumban számítás-technikával. A minőségre való törekvés megkövetelte a kollégium számítógépes felszerelését és internetre történő csatlakoztatását.
Kollégiumi hagyományok
- A Jedlik Kollégiumnak sok régi hagyománya van, amelyek a közösség egybetartozását erősítik. Különböző hagyományok kötődnek az egyes évfolyamokhoz.
- A kilencedik évfolyamnak jelentős eseménye a tanévnyitó ünnepség. Ilyenkor egy új korszak kezdődik életükben, a tanárok és a diákönkormányzat tagjai fogadják őket.
- Nagyon fontos a Mikulás-esti "kollégiumi polgárrá" avatás. Ezen az estén a kilencedikesek műsorukkal köszöntik az ünnepet és a felsőbb éveseket, majd az ezt követő ajándékozás után le kell tenniük az avatási esküt. Oklevelet kapnak, amely később is emlékezteti őket első kollégiumi ünnepükre.
- Nem kevésbé fontos a "Kiváló kollégista" avatás sem, ahol értékelik a DÖK-tagok és a tizenkettedik évfolyamosok munkáját. A jó tanulókat könyv-jutalommal, plakettel tüntetik ki. A tizenegyedikesek közül megválasztjuk az új DÖK-tagokat is.
- A tanév talán legfontosabb eseménye a tizenkettedikesek búcsúztatása. Emlékükre fát ültetünk, majd sor kerül a kollégiumi ballagásra, ahol búcsút vesznek a kollégiumtól és fiatalabb társaiktól. Ezután együtt elfogyasztjuk az ünnepi vacsorát. Utána a városházán Győr város polgármestere búcsúztatja a tizenkettedikeseket. Az ünnep végén a szalonnasütési szertartás mellett felnőtté avatjuk őket a kollégium udvarán. Így kívánunk nekik további boldog életet és sok szerencsét.
- Ezek a kollégium legfőbb hagyományai, de még nagyon sok szokás él az itt lakó, dolgozó, tanuló diákok között.
Szerencse László